2014. december 22., hétfő

Linkin Park #1 - What means to be a Linkin Park fan


Nem tudnám felidézni, mikor hallottam először Linkin Park számot. De abban biztos vagyok, hogy a Numb és az In the End voltak az első kedvenceim. Kedvenceim, abban az időben alig múltam 9-11 éves, úgyhogy messziről nem láttam egy jó dallam, egy tetszetős dalszöveg mögé...


Abban az időben még nem igazán fordítottam nagy jelentőséget a bandának, ha tetszett valamelyik számuk, azt képes voltam körbe-körbe hallgatni, de ennyi. Nem tudtam, kik ezek a srácok, mióta zenélnek együtt, mi a történetük. A számoknak sem fordítottam túl sok jelentőséget, csak egyszerűen tudtam, hogy tetszenek. Nem kerestem a dalok jelentését, hiszen még gyerek voltam. De már akkor is részt vettek az életemben...

A Minutes to Midnight című albumuk volt az első, amít kívülről fújtam és nem tudtam abbahagyni a hallgatását. Az életem pont olyan szakaszában jött, amikor a legjobban szükségem volt ezekre a dalokra. Az olyan számok, mint a Shadow of the Day, a Leave out all the Rest vagy az In Between segítettek át nagyon sok átsírt éjszakán. Másrészről a Given Up és a Bleed it Out pedig ott volt velem, mikor csak egy popón billentésre lett volna szükségem.

A rajongás stádiumába kerüléshez az interneten megismert második "családom" adta meg a kezdő rúgást. Igaz az F1 és Kimi Räikkönen hozott minket össze, de a Linkin Park volt az egyik tényező abban, hogy kitartottunk. Sosem lehetek nekik elég hálás érte, hogy a banda az életem része lett.


Az évek múltával ez a rajongás kicsit megfakult, az imádat elhalványodott. Ez nem azt jeletni, hogy megszűnt a banda létezni számomra, csak a való világ, az én világom kicsit túl nőtt rajtam. De a srácok ebben az időben is ott voltak, ha hallottam egy-két új számukat, már töltöttem is le. De mélyebben nem foglalkoztam a banda életével, adtak e ki új albumot, mik az új számok, merre koncerteznek, stb.

Mindegy milyen időszakon megyek át az életem során, egy közös pont mindig van. Ha szomorú vagyok, ha csalódott vagyok, ha csak elegem van a világból, ha úgy érzem tehetetlen vagyok, ha úgy érzem valami nem fog sikerülni, valamit elrontottam, ha valaki megbántott, ha csak simán boldog vagyok, vagy valami inspiráció kell, ha motiváció, ha csak egy zene a relaxálásra, a sportolásra egy biztos, mindig Linkin Park számokhoz nyúlok.
Nem csak a zene, a dallam, a ritmus, de  dalszövegek tudnak a legnagyobb erőt adni, mindig abban a pillanatban, amiben kell. Egyszerűen segítenek túl élni a hétköznapokat, bizonyos epizódokat az életemben.
Néha félelmetes mekkora erővel hatnak az emberekre, hogy mekkora hatalmuk van a világ felett, hogy a témaik, a dalaik nem csak egy semmit nem mondó üres maszlag. Minden egyes számnak meg van a saját kis története, a saját mondanivalója, legyen az a világról, szerelemröl, háborúról, politokáról vagy a világ végéről. Az a küzdeni akarás, tovább lépés, amit átadnak a zenéjükkel valami hihetetlen. És pont ezért tűnnek ők ki a többi banda közül és foglalnak el egy különleges helyet a világban.

Csodálom bennük azt az odaadást, szenvedélyt a rajongókkal szemben. Csodálom bennük azt az akaratot, amivel szó szerint megakarják menteni a világunk, vagy legalább is egy jobb hellyé tenni. Bebizonyítják azt, hogy nem csak üres szavak a dalaik, hanem tényleg így is gondolják és meg is tesznek érte mindent (pl. Music for Relief) Nem a pénzért csinálják. Nem félnek valami újba kezdeni,és nem félnek mások véleményétől. Csak a saját fejük után mennek és még ennyi év után is itt vannak és még mindig tudnak újat mutatni.



Nem csak mint zenekar, ha nem mint magán emberek is nagyra tartom őket és igazán a szívemhez nőttek, még monitoron keresztül is. Fényt tudnak vinni még a legrosszabb napjaimba is egy-egy hülye twitter kiírással, instagram képpel vagy egy LPTV videóval :D Egyszerűen imádom őket...

Mert a Ők nem csak egy egyszerű banda, annál sokkal, de sokkal több!!!



Ezek után senki ne lepődjön meg, ha egy-két (rengeteg) bejegyzésben majd megjelennek :P

Nektek mi a véleményetek róluk? Ismeritek a számaik?
Puszil és ölel 
Vivko


2 megjegyzés:

  1. Mintha csak én írtam volna!! Annyira jól megfogalmaztad a gondolatokat a bandával kapcsolatban! Ők semmilyen szempontból nem egy tipikus együttes! Generációkat mozgatnak meg!
    Annyira örülők neki, hogy veled voltam a banda koncertjén először (és nem utoljára) és ott találkoztunk szemtől-szembe végre! <3

    VálaszTörlés
  2. Igyekeztem <3
    Mire jó, ha az embernek nem jön álom a szemére :D
    Igen, először, de nem utoljára, abban biztos vagyok ;)

    VálaszTörlés